Egy kedves apróság

Az életben vannak magától értetődő dolgok. Olyan dolgok, mint amikor az ember önkéntelenül lehajol a westend egyik legforgalmasabb mozgólépcsőjének a tetején és felkap a földről egy teljes erejéből menekülő egeret. Nem részletezem, hogy a véletlenek milyen lehetetlenül finom szövete vezetett ehhez a pillanathoz, hiszen szükségtelen, már minden részlet értelmet nyert. Az ember végül önkéntelenül lehajol, és innentől az életének részét képezi egy szinte tökéletesen súlytalan, parányi szürke lény.

Biológia - technológia: 1-0

Hatalmas alvás van!

Az apróság köszöni jól van, és épp borzasztóan mélyen alszik. Konkrétan ágyút - bassedrive-ot - lehet döngetni mellette, de a füle botját sem mozdítja. Hozzá kell tenni azonban, hogy óvatos csiklandozásra apró nyálcsattogásokkal reagál. A fél szeménél többet egyenlőre nem volt hajlandó kinyitni. Remélem holnapra kialussza magát.

Üdvözlet apró szürke lény, hozott Isten, meg a négy parányi tappancsod. Remélem jól fogod itt érezni magad.