2008. november 22., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Alkalmazkodni a szubjektumok tudnak, amelynek során a megváltozott külső állapotra egy belső állapotváltozással reagálnak. Az állapotokba ezért a szubjektum belép majd kilép, tehát az állapotok önmagukban nem tudnak alkalmazkodni, ezért változatlanok és változtathatatlanok. A neonihil egy állapot. Mint állapot nem alkalmazkodik és nem változik. Az ilyen állapotba került szubjektum a világ változásaihoz történő alkalmazkodásával kikerül a neonihil állapotból. A világ viszont folyamatosan változik, ami miatt a szubjektum örökké alkalmazkodni kényszerül, tehát neonihilista nem jöhet létre, így a neonihilizmus sem lehetséges.
Az neonihilt csak megérteni tudja a szubjektum amikor épp az állapotban van. Ez a blog pontosan erre a célra született.
I saw great walls in the desert. They was huge. And between these walls, there was The City. The last metropolis on earth. And it was the only hope, for the new begining.
VálaszTörlés